1. Fejezet: Semmi sem fenékig tejfel

1. Fejezet: Semmi sem fenékig tejfel

Superbi naplójából

- Uramnak tudnia kell, hogy a királyi kincstár hanyatlóban van. Ha megfogadja a tanácsomat, mint tanácsadója azt ajánlom, hogy kérjünk segítséget Viridem királynéjától. Bizonyára nem hagyna minket csendben a bajban. Mit gondol erről uram? – Mondta Pratorum ki Superbivel együtt újonnan jött tanácsadó. Az új király mellé mindig új tanácsadót választanak, így ez itt Amdeában sem volt másképpen.
- A személyzet elkészült már a forró fürdőmmel? Elfáradtam a napi teendőkben. – Pratorum nem éppen erre a válaszra számított, amit az arckifejezéséről is letudott olvasni Superbi.
- Uram ne vegyek sértésnek, de úgy gondolom… - Pratorum megijedt. Superbi a közelben lévő asztalra csapott.
- Nem vagyok kíváncsi jelenleg a véleményére Pratorum. Helyezze kicsit kényelembe magát, és ne menjen az idegeimre. A királyság holnap is állni fog, és kiérdemeltem a pihenést. – Pratorum savanyú arcot vágva arcon fordult és kilépet a pompázó királyi szobából. Superbi beült a fürdőkádba, aminek a tetején vastagon állt a rózsaszín hab. Miután eléggé megmosdott a szoba tetején átlátható üvegen keresztül szemlélte a csillagos eget. Közben végig apjával közös emlékeire gondolt vissza.

Másnap reggel a nap sugarai ébresztették fel. Álmaiban az atyjával mentek vadászni egy farkasra, majd az szétmarcangolta az apját, de álmában Superbi-t nem rázta meg ez a dolog. Csak állt és mosolyogva figyelte, ahogyan a farkas darabokra marcangolja a férfit. Felkelve örült, hogy az álom véget ért, de örült, hogy újra láthatta az apját még ha álom volt is.
Hitelen valaki betört az ajtón, és mellé ugrott az ágyba.
- Szóval most már hivatalosan is király lettél bátyokám? – Victoria volt az. Pont úgy nézett ki, mint Superbi. Lilás frizurájával és kék szemével le se tagadhatta bátyát. Habár mind ketten anyjukra hasonlítanak sajnálatos módon nem ismerhették őt. Apjukat nagyon szerették mind ketten, de Victoriának sokkal többször volt nézeteltérése vele. Igazi kalandvágyó, és világjáró leány ő, de az apja mindentől féltette. Így Victoria kitört a bezárt, királyi élettől és elszökött világot látni.
- Victoria te meg mit keresel itt? – kérdezte Superbi döbbenten.
- Hát már meg sem tisztelhetem a királyomat? Nem is hiányoztam? - Victoria egyre közelebb hajolt Superbi arcához.
- Dehogy nem. Szinte égtem a hiányod miatti fájdalomtól. – mondta szarkasztikusa Victoria arcába Superbi, majd kiszállt az ágyból, és felvette köntösét.
- Szóval még mindig bunkó vagy. Hát valami sosem változik. Most hogy már király vagy…huhu… kirázott a hideg. – mondta kéjesen és szintén szarkasztikusan Victoria miközben kiszállt ő is az ágyból és lassan tesója felé gyalogolt.
- Szóval most már bemehetünk a tiltott szobába ? – Superbi-t sokkolta a kérdést.
- Még mit nem! Mindjárt át is adom neked a kincstár kulcsát.
- Fantasztikus! – Victoria lemoshatatlan vigyorral az arcán állt Superbi elé kinyújtott kézzel.
- Azt hiszem megfájdult a fejem. Ha oda is adnám se lenne mit ellopnod.
- Ajaj, testvérkém pedig még csak pár percet voltunk együtt egy szobában. Azért nehogy felakaszd magad. Nincs pénz a kamarában? Szóval még sem annyira csodás? És hogy is mondják? Gyönyörű Amdea? Semmi sem fenékig tejfel igaz?
- Segítenél meghúzni a kötelet bizonyára. Minden esetre jól gondolod. Most nincs rendben Amdea, de majd én helyre rázom.
- Sok sikert bátyus. Azt hiszem neked elég volt ennyi is belőlem. Majd még találkozunk.
- Isten áldjon. – Victoria kilépet az ajtón.

Superbi felhívta tanácsosát és megbeszélte vele, hogy küldjenek levelet Viridembe, és tartsanak egy találkozott a Bőség faluban . A bőség falva pont Amdea és Viridem között helyezkedik el, és ez a legközelebbi falu a kettő királyságnak. Nevét a falu a gazdag lakóiról kapta. Itt él a legtöbb tehetős lakós. Ám ez egy tökéletes hely a tolvajok számára, így erősen védett terület a zöld birodalom katonái által.

Superbi hajnalban indult a faluba, majd reggelre oda értek a tanácsossal együtt. A falu központjába érkeztek, ahol már Viridem királynéja várta őket.

- Te lennél Superbi? Az én nevem Herba . – Egy gyönyörű csillogó és zöld frizurájú hölgy állt Superbi előtt. A férfi letérdelt majd kezet csókolt a hölgynek. A hölgy bekísérte őt és Superbi tanácsosát egy tárgyaló terembe. Leültek majd el is kezdték a tárgyalást.
- Nem szeretném untatni magát Herba. Pénzügyi gondjai vannak Amdeának.
- Hát csak nem? Máris kiürítette apja kincstárát? – nézett érdeklődő hangsúllyal a nő.
- Nem volt mit kiüríteni. Apám szinte teljesen üresen hagyta ott a királyságot. Az emberek még nem érzik a hatását, de jövő hét után a fejemet veszik. Még nem is tudják, hogy fel fogom emelni az adókat. Csak holnap fogjuk nyilvánossá tenni. Csak egy kis hitelre volna szükségem. – mondta Superbi olyannyira nyugodtan, és kiegyensúlyozottan, hogy tanácsosa szinte már elaludni készült.
- Maga is pénzt szeretne. Nem maga az első. Az elfek fürdenek a vagyonban, és még mindig hozzám fordulnak a birodalmak. Lassan vezethetném az egész nyugatot és most már az északot is? Nem beszélve a királyságokról kik sorban jönnek, és könyörögnek a segítségért. Mi vagyunk az egyetlen birodalom a jég birodalmán kívül kik nem kereskednek elfekkel. Ki vannak tiltva a területeinkről. De mivel apjával mindig is jó kapcsolatot ápoltunk megegyezhetünk. Kaphat tőlem pénzt, de vannak feltételeim. – Superbi állát két kezére támasztotta és mélyen Herba szemeibe nézett.
- Mégis mik lennének ezek a feltételek? – kérdezte
- Munkásokra van szükségem. Jöjjenek hozzánk, és több bért kapnak, mint maguknál. A pénzüket pedig maguknál költik el, így ez a maguk javára is szolgál. De jobban teszi ha ráveszi a népet, hogy ne elfek által készített vagy termesztett dolgokat vegyenek. Ezen felül szeretném, ha te magad vállalnád az egyik félő pletyka kivizsgálását. – Herba komolyra vette hirtelen a hangsúlyát.
- Mégis milyen pletykák? – Kérdezte érdeklődve elcsuklott hangon Superbi.
- Egy csuklyás alakról. Úgy nevezték el a helyiek, hogy Cullatus. Már kilenc ember halála feltételezhető az ő keze által. Egy szemtanú van eddig, aki azt mondta, hogy mikor megpróbálta megfigyelni az arcát a csuklyásnak, akkor amikor belenézett a csuklyába végtelen univerzum tárult elé, mint egy látomás, majd elájult. Eddigi valószínűsíthető, hogy Óriások falujából indult és, hogy Helen falujában volt utoljára. Következő legközelebbi hely pedig Amdea, így a kérésem nem csak nekem kedvez. Kétszerezd meg a védelmet. Ezt tudom tanácsolni. Ha az alkudat betartod, és mindent megteszel akkor nem kell visszafizetned a pénzt. Holnap küldöm egy kémemmel a pénzt. – mondta Herba

Superbi és tanácsosa Pratorum hazafelé indult a tárgyalás után. Superbit meglehetően felzaklatta a pletyka egy csuklyásról ki eddig már kilenc embert is megölhetett. Apja uralkodása alatt nem történt gyilkosság a birodalmában, hisz senki sem mert ellenszegülni a király szabályainak. Ám most, hogy apja meghalt Superbi attól fél az emberek nem néznek majd úgy rá, mint apjára. Ha az emberek megtudják, hogy hanyatlik a birodalom és e mellett nincsenek biztonságban a gyilkosoktól eluralkodik a pánik, és széthullik a felépített királyság.
- Pratorum az emberek nem tudhatnak róla miért kell ennyi katona. A katonák nem tudhatnák, miért kell dupla műszakot vállalniuk. A gazdasági helyzetről sem fogunk beszélni, és visszavonom az új adókat. Ezek mellett pedig holnap kifogok végezni egy bűnöst!
- Na de uram! Még azzal egyet értek, hogy nem szólunk a nehéz helyzetekről, de hogy megölni valakit? Miért tenne ilyet? Hisz tudja jól, hogy a királyságba sötét lélek nem léphet be! Ha pedig gyilkol… - Pratorum rápillantott Superbire ki komor tekintettel bámulta őt.
- Nem a királyságban tesszük meg. Hanem Inanis faluban. Az ottani embereknek kell egy kis példamutatás mi lesz ha nem tartják be a szabályokat. Bünős embert megölni nem sötét dolog! Fel kell ráznom a birodalmat. Az apámtól féltek, és ezért nem merték megszegni a szabályokat. Ki kell váltanom a félelmet az emberekből, hogy engedelmeskedjenek. Nekik pedig nem kell tudni a borzalmas helyzetünkről. Ha haza értünk szólnod kell a dráma háznak. Holnaptól egész napos előadásokat tartanak a fő királyságban. A falvakba pedig minden lakósnak ünnepi levelet küldünk. Holnaptól kihirdetünk egy új ünnepséget, amit a tél köszöntőnek hívunk majd. Tél előtt mindenképpen helyre kell állítanom a rendet Pratorum. Ezért meg kell tennem olyan dolgokat, amiket egy királynak megkell.
- Legyen így uram. Holnap ki kell válasszuk kit végez ki a bűnei miatt. De mi lesz a csuklyás alakkal?
- Felkeresem Vörös hajt és Farkast. – Ezen szavakat halva Pratorumnak leesett az álla, majd nyelt egy nagyot.
- De hát uram! Ők szökött bünőzők. Bérgyilkosok. Vörös haj egymagában halálosan veszélyes, de a Farkas ember a hat óriási farkasával legyőzhetetlen. Hogy keresi fel őket? – döbbenten kérdezte a királyt ki így felelet:
- A húgom nemrég a királyságba érkezett. Ő tudni fogja hol keressük fel őket.

---